A csíkszeredai alpesi sí történetének a feldolgozását tűzte ki céljául egy bátor vállalkozó, Pál-Pál Előd első könyve júliusban jelenik meg A Csíki Síiskola címmel. A szerző a sportoldal.ro-nak mesélt első ízben az alkotásáról.
Ha nem tévedek a 21. életévedet taposod és máris nagy célt tűztél ki magad elé, könyvet írsz.
Pál-Pál Előd: Így van, huszonegy éves leszek júliusban és az utóbbi információ is stimmel.
Honnan az ötlet?
Két okból írom. Egyrészt azért, mert jómagam is 12 éven át alpesi síző voltam, és szívvel-lélekkel benne érzem magam szülővárosom sportéletében. Másrészt pedig azt is mondhatom, hogy ez a szakmám. Negyedik félévemben vagyok a Bécsi Egyetem transzkulturális kommunikáció szakán, számomra a sport és a kommunikáció párosítása a nyerő. Nem mellékes megemlítenem, hogy tavaly szeptemberben hunyt el egykori edzőm, Bónis Ferenc tanár úr, akinek emlékére állítom össze ezt a könyvet.
Mit kell tudnunk róla?
Bónis Ferenc 1969-től tavaly bekövetkezett haláláig Csíkszereda síéletében alkotott maradandót. Olimpikonokat, országos bajnokokat nevelt ki, több mint öt különböző generációval foglalkozott. Edzőként részt vett a 92-es, 94-es és 98-as olimpiai játékokon. Egy óriási egyéniség volt, aki nemcsak nagy szaktudással rendelkezett, de kiváló pedagógus is volt.
Hogyan tagolod a könyvedet?
A történetet 1934-től, a sutai síugrósánc megépítésétől kezdem írni. A Csíkszeredai Sportiskola 1968-as megalapításáig a turistamozgalomról, kisebb szervezetekről írok, majd '68-tól kezdődik a szervezett sportélet. Generációkra, fontosabb mérföldkövekre bontottam a történetet, ezek alkotják a fejezeteket. Ugyanakkor, a történet mellett sportegyesületekről, sípályákról is írok.
Egy ilyen hatalmas korszakot átfogó alkotás mögött feltételezem rengeteg munka áll...
Nagyon sok! Óriási motivációra van szükség, főleg az elején. A nehézség addig áll fenn, amíg egy átfogó kép alakul ki a történetről. Rengeteg könyvtári munka, archívumkutatás és interjú van e munkám mögött.
És mi motivált téged?
Középiskolás korom óta írok, egyre nagyobb célokat tűztem ki magam elé fokozatosan. Szeretnék egy maradandó, értékes alkotást létrehozni, ami kihívást jelent. Feri bácsi távozása adott egy löketet, úgy éreztem, hogy feladatomnak tekintem a könyv megírását.
Úttörő leszel a könyveddel, vagy léteznek a tiedhez hasonló munkák a csíkszerdai sportélet történetében?
A sízésről nincsen, igen, úttörő leszek. Létezik egy általános összefoglaló a csíki sportéletről a Csíkszereda és Csíksomlyó Képes Története című könyvben, viszont ott a sí leírása nagyon hiányos. Hasonló alkotást még nem olvastam Csíkszereda sporttörténetéről. Több mint 70 biográfiát írtam meg, valamint 56 régi újságcikket ütemezte be, ami eredeti formában tárul a nagyközönség elé. Ehhez jönnek még képek, és természetesen a történetleírás.
Mikor kezdted és mikor érsz a végéhez?
Tavaly szeptemberben kezdtem és idén júliusban fog megjelenni, terveim szerint 130 oldalban, amiből az írott szöveg 95 oldal, s ehhez csatolódik a többi anyag.
A bemutatón kinek mondasz köszönetet?
A könyvírás során a legkellemesebb élmény az volt, hogy azok a személyek, akikkel szóba álltam, lelkesen támogattak és segítettek. Elsősorban a városi önkormányzatnak mondok köszönetet, hiszen Ráduly Róbert polgármester úr és Xantus Attila tanácsos karolták fel rögtön az ötletemet. Ezen kívül egykori magyar tanárom, ifj. Borsodi László és Tőzsér László, a Gutenberg nyomda igazgatója is fontos szerepet játszik a könyv létrejöttében. Végül, de nem utolsó sorban szüleimnek köszönöm meg a támogatást. Minden esetre úgy gondolom, korai még a köszönetről beszélni, előbb foghassam a könyvet a kezemben. Azt várom!
Köszönöm a beszélgetést és sok sikert kívánok a további munkához!
Kérdezett: Orbán Zsolt
