marți, 5 martie 2013

Ami az Olimpiai Fesztiválról örökre megmarad...

Nagyszerű érzés olyan rendezvényeken részt venni, amelyek magas színvonalról, profizmusról árulkodnak. Olyan tapasztalatot nyújtanak, amelyről csak szakkönyvekben olvashat az ember, tehát a helyszínen tevékenykedve saját bőrén érzi az esemény milyenségét. Ilyen hétben volt nekem részem az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon, amelynek Brassó adott otthont.

Fantasztikus élmény volt részese lenni egy olyan nemzetközi bajnokságnak, amely az olimpiai lángot juttatta Romániába. Nyolc téli sportágban mérték össze erejüket Európa legjobb 14 és 18 év közötti sportolói. Ezerötszáz vendég érkezett az eseményre, mind-mind szemtanúi lehettek annak, hogy nálunk is lehet szervezni rangos sporteseményeket, világszínvonalú rendezvényeket. 

Az alpesi-síversenyek csupán egy apró részét alkották a februári eseménysorozatnak. Én erről tudok beszámolni, hiszen engem ért a megtiszteltetés, hogy az öt verseny kommentátora legyek (két óriásműlesíklás, két műlesíklás és egy csapatverseny). Óriási élmény volt számomra élőben a helyszínen kommentálni azokat a futamokat, amelyeken a jövő olimpiai bajnokai indultak. Öt napon keresztül napi négy órán át beszélhettem a sportról, az eseményről, a versenyzőkről és a futamokról. Mindezt négy nyelven tehettem meg, hiszen a többnyelvűség velejárója a nemzetközi sporteseményeknek. A kommentár 70%-ban románul zajlott, a maradék 30%-ot az angol, a német és a magyar nyelv tette ki. Az arány jónak bizonyult, hiszen úgy a közönség mind a sportolók ezt igényelték. Felemelő érzés egy versenyzőnek saját nyelvén hallani a bíztatást, a bátorítást. Ezt a tényt az osztrák csapat képviselői is kifejezték, ugyanakkor a hét utolsó technikai gyűlésén főedzőjük helyéről felállva gratulált a szervezőknek és megköszönte a síversenyek példás lebonyolítását. Melengető érzés volt mindezt egy olyan nemzet képviselőjétől hallani, amely az alpesi-sí otthonának számít. 

A versenyek hangulatáról is csak szuperlativuszban lehet beszélni. Románia az 1951-es egyetemista világbajnokság óta nem szervezett ilyen fontosságú síversenyt, tehát az érdeklődés sem okozott csalódást. Több ezer néző látogatott ki a brassó-pojánai Subteleferic pályára, majd vagy a védőháló mellől vagy a tribünből követte az eseményeket. A jelenlevők napról napra egyre jobban beleolvadtak a sísport varázsába, fokozódott a jókedv, a bátorítás, az őrjöngés. Öröm volt látni, hogy mennyire nyitottak az emberek a minőségi sport felé. 

A sportfesztivál hete büszkeséggel töltheti el mindazokat, akik valamilyen formában kivették részüket a szervezésből. A szervezőbizottság tagjai, pályabírók, karbantartók, orvosok, zsandárok, technikai szakemberek és végül, de nem utolsó sorban én, a síversenyek kommentátora, kifejezetten örülök annak, hogy Románia adott otthont ennek a rangos sporteseménynek. Mindemellett elismerés jár a csíkszeredai sportnak, tudniillik az ország mindhárom érmét városunkbeli sportolók szerezték: Imre Emil arany- és ezüstérmet rövidpályás gyorskorcsolyában és Búzás Dorottya ezüstöt biatlonban. Szívből gratulálok!   

Niciun comentariu: